14. rész

Na ez egy kicsit izgalmasabb rész lett, sok-sok konfiktussal. Renélem azért tetszeni fog. Jó olvasást :*

Dianna megragadta a karomat, s egy nagycsomó izzadt teseten húzott át. Nem gondoltam volna, hogy ennyi ember lesz egy illegális verekedésen.

-          Gyere! Ott van Chaz. – mutatott agy asztal irányába.

Fülledt meleg volt bent, szabály szerűen folyt rólam a víz. Átverekedtünk a tömegen, egészen Chaz-ig.

-          Chaz ő itt Lara, Lara ő Chaz. – mutatott be egymásnak.

-          Már sokat hallottam rólad Lara. – mosolygott rám.

-          Igazán? – ismét éreztem hogy elpirulok.

Bólintott majd az ajtó felé pillantott, ahol megjelent egy mikrofonos ember.

-          Jó napot hölgyeim és uraim! – köszöntött. – Az piros sarokban Tom Clark, a kék sarokban pedig Justiin „Gepárd” Bieber!! – üvöltötte.

A mosoly az arcomról lehervadt. A kórházi eset azért volt sebes az ujja, ezért volt feldagadva az arca, és az éttermes eset is.

Egy csengő hangja szólalt meg és elkezdődőt a meccs. Nem láttam semmit, ezt is csak a Justin nevét skandáló tömegtől tudom.  Muszáj volt közelebb mennem, csak akkor hiszem el ha a saját szememmel látom. Nem gondolkoztam csak cselekedtem, megfontolatlanul, elindultam a ring felé. Átkellet gázolnom néhány emberen de onnan már láttam, hogy tényleg Justin az. Justin aki éppen egy hatalmas ütést mért az ellenfelére. Pólójánál fogva megemelte majd ököllel elkezdte ütni az arcát. A szeme fekete lett, elvakította a pénz hatalma. Egészen addig ütötte míg a fiú egész arca csupa vér nem lett, még egy utolsó ütést mért rá ami eltörte az arccsontját és az abból származó vér ráfröccsent a fehér blúzomra.

A mikrofonos fiú odament és felemelte Justin kezét, amit hatalmas ujjongás követte.

-          Lara! – kiabálta valaki a nevem.

-          Itt vagyok. – emeltem fel a kezemet.

Muszáj volt még egyszer ránéznem a „szörny” Justinra, aki.. aki egyenesen engem nézett. Szemei már ismét barnák voltak, hajából csöpögött az izzadsága úgy mint ahogy a teste többi részéből is.

-          Végre Lara. – fogta meg a karomat Dianna. – Mit keresel itt? – ordibált.

-          Onnan nem láttam semmit. – próbáltam ésszerű magyarázatot adni.

Hirtelen valaki megérintette a vállamat. Fejemet egyből arra a helyre kaptam, ahol az előbb Justin állt, de hűlt helye volt. Így egyértelműen tudtam, hogy ő van mögöttem. Lassan és óvatosan maga felé fordított.

-          Mo, tudom hogy mit gondolsz, de kérlek had magyarázzam meg. – csúsztatta le kezeit az enyémekhez.

-          Kérlek engedj el. – szökött pár könny a szemembe.

-          Kérlek beszéljük meg. – fogta meg erősebben a kezeimet.

-          Szö..szörnyeteg vagy. – szipogtam.

Nem tudom miért engedtem meg, de jól esett az ölelése. Szorosan hozzábújtam, s olyan volt mintha megállt volna az idő. Nem érdekelt, hogy az előbb ölt meg majdnem egy embert, vagy hogy a blúzom tiszta vér. Semmi. Csak szorosan öleltem.

-          Laraa! – kiabálta valaki a nevemet.

-          Már csak ő hiányzott. – forgatta meg a szemét Jus.

-          Harry? – csodálkoztam.

-          Neked elment az eszed?! Hogy kerülsz ide? Vagy egyáltalán te hogy engedhetted meg neki hogy eljöjjön? – förmedt ránk Harry.

-          Ő nem tehet semmiről, Diannával jöttem. – védtem meg Biebert.

-          Már megint azzal a kis ribancal barátkozol? Komolyan Lara elment az eszed.

-          Nem vagyok ribanc. – pofozta fel Dianna Hazzát.

-          Csaj búnyóó! – üvöltötte el magát Justin.

-          Justin! – vágtam hasba.

-          Elég volt! – tört be közénk Louis. – Lara, Harry emeljétek fel a picsátokat és üljetek be az autóba! Most! – üvöltötte. És ti pedig takarodjatok a húgom közeléből!! – bökte meg a mutatóujjával Justint.

-          De Louis ő nem tehet semmiről. – álltam ismét védelmébe Justinnak.

-          Kifelé! – üvöltötte.

-          Nem! Nem megyek ki! – kiabáltam ismét.

Louis arca eltorzult, látszott rajta hogy csalódott bennem.

Odaálltam Justin mellé majd megfogtam a kezét. Harry megragadta Louis kezét majd elkezdte kifelé húzni. Már majdnem kiértek mikor Harry visszapillantott és megcsóválta a fejét. Nem szólt semmit csak kiment, ami éppen elég volt hogy testem a földre zuhanjon. Jobban fájt mindennél. Nem tudtam mit csinálni csak elkezdtem sírni. Jus megragadta erőteljesen a karomat s felállított. Kezeit lábam alá helyezte, majd egy mozdulattal az ölébe vett. Karjaimat nyaka köré fontam majd szorosan hozzá bújtam.