16. rész

-          Nem fogom az orrodra kötni a nemi éltemet Harry!

-          Szóval igen. – forgatta meg a szemet.

-          Nem képzeld Harry nem! Csak barátok vagyunk! – kiabáltam.

***

Úgy érzem most vesztettem el az egyik legjobb barátomat egy kis apróság miatt. Végül is az emberek változnak, de nem gondoltam hogy ilyen gyorsan s rossz irányban. Nem gondoltam volna Harryről hogy valaha így fog viselkedni.

Gondolataimból a telefoncsörgése zökkentett ki.

-          Szia Justin. – szóltam bele.

-          Mo otthon vagy? – kérdezte.

-          Igen.

-          Akkor 5 perc és ott vagyok.

Majd lenyomta a telefonom. Fél percig még bámultam a Blackbarry-m majd kapcsoltam. Mire rendbe raktam a szobámat addigra megszólalt a csengő.

-          Gyere be. – nyitottam ki Justin előtt az ajtót.

-          Nem szeretnék sokáig maradni, csak kell egy kis szerencse. – lépett beljebb az ajtón.

-          Mihez kell neked? – foglaltunk helyet a kanapén.

-          Ma este meccsem lesz. És muszáj volt látnom.

-          El.. elmehetek veled? – suttogtam.

Justin egyből fölkapta a fejét, majd egyenesen a szemembe nézett.

-          Biztos vagy benne?

-          Igen. – mosolyogtam. – Mit kell felvennem? – indultam a szobám felé.

-          Mivel nem szeretnék mást is szétverni ezért kérlek öltözz úgy hogy ne  legyen kint a melled.

Hallottam a mögöttem lépkedő meztelen lábakat, így tudtam Justin követ. Besétáltam a szobámba, egészen a szekrényig. Kivettem belőle egy pántnélküli ruhát, amit Jus egyből leszavazott. Majd végül közös megegyezés alapján választottuk ki a ruhámat.

Kiszálltunk a kocsiból, majd egy sötét sikátor felé vettük az irányt. Sötét volt bent, így közelebb húzódtam Justinhoz amit persze észre vett. Megfogta a kezemet és átkulcsolta kezeinket. Tudtam, hogy nem kell semmitől félnem míg ő velem van.

-          Mo, maradj itt. Én körbenézek tiszta- e a terep. Egy pillanatra se mozdulj el! – utasított míg ő óvatosan benyitott az ajtón.

Justin eltűnt. Féltem –e ? Még jó hogy. Egy sötét sikátorba. Egyedül. Egy lány. Biztatóan hangzik, de nem kellet sokat várnom míg Justin ki nem jött s behúzott a terembe.

A fülledt levegő keveredett izzadsággal és egy kis sörszaggal is. Zene halkan hallatszott, mert a neveket skandáló tömeg elnyomta.

-          Erre gyere Mo. – húzott maga után.

Egy kis öltözőserűségbe vezetett Justin.

-          Kérsz valamit inni? – kérdezte.

Megráztam a fejemet.

-          Justin, Jack lesz az ellenfeled. Ő még kispályás, így hagynod kell hogy legalább egyszer megüssön. – lépett be az ajtón Chaz.

-          Rendben. – mosolyogott.

-          Tessék? – nevettem fel cinikusan. – Hagynod kell, hogy megüssön?

-          Pontosan. – válaszolt Chaz.

-          Nehezen hiszem. – néztem nagyszemekkel Justinra.

-          Pedig így van. Ha akarod fogadhatunk is. – szemtelenül mosolygott.

-          Rendben. – egyeztem bele. – Mi legyen a tétje?

-          Ha én nyerek nálam laksz 1 hónapig.

-          Jó, ha pedig én akkor nem fogsz lefeküdni senkivel 1 hónapon keresztül.

Kezet ráztunk. Így kezdődét vette a fogadás.