12. rész

Lassacskán felemelte a kést és belém döfte.

-          LARAA!!

Felriadtam.

Csak egy álmom volt. Rémálom.

-          Jesszus Lara jól vagy? – fogta meg a kezemet Justin.

Megpróbáltam felülni, de nem akart sikeredni. Jobban körülnéztem és még minig a kórházban voltam.

-          Hanyadika van?

-          26.

Nem volt időm megnézni Justint, de mikorra már minden kitisztult végig tudtam rajta nézni. Meggyötörtnek tűnt, itt-ott sebek borították, a szeme alatt egy hatalmas lila folt volt. Haja sem állt úgy ahogyan szokott. Nem volt az a „tökéletes” Bieber. Olyan volt mint akit most jött egy ketrecharcból. Talán nem is álmodtam?

-          Justin mi történt veled? – simogattam meg az ujjperceit.

-          Elestem. – mosolygott rám.

-          És miért van akkora pukli a szemed alatt?

-          Bevertem a szekrénybe.

Tudtam, hogy hazudik. Valami nagyon bűzlött nekem. Nem hiszem, hogy egy esés ilyen sebeket tud ejteni. Valami történt, érzem. Minden porcikámban.

***

-          Na gyere! – kapta fel a cuccomat.

Még egy utolsó pillantásokat vetettem a kórházi szobámra, és becsuktam magam mögött az ajtót. Ahogy kiléptünk az ajtón deja vu-m volt. De amint szétnéztem megnyugodtam. Nem volt senki sehol. Nem volt nagy fekete kocsi, erős izmos emberek sem.

Justin illedelmesen kinyitotta előttem az ajtót, s a cuccaimat bepakolta a csomagtartóba is.  Miután mindennel végzett, bepattant mellém.

-          Elmegyünk a vacsorázni? – fordította el a kocsi kulcsot.

-          Justin én… Most nem igazán vágyok kapcsolatra. Nemsokára kezdődik a főiskola, és Franciaországba költözök.

-          Mert szerinted barátok nem szoktak elmenni csak úgy vacsorázni? – mosolyogott rám.

-          De csak nem tudtam, hogy mit gondolsz.

-          Buta vagy. – puszilta meg a hajamat.

***

 Este fél8 felé járhatott az óra mikor kiszálltam, a fürdőkádból. Elképesztően jólesett már tisztának lennem, és nem félnem attól hogy valaki rám nyit. Hajamat megszárítottam, majd előkerestem az egyik alkalmi ruhámat. Nem tudtam hová visz el, de ha valami elegáns helyre akkor ne öltözzek alul. Így döntöttem egy piros ruhánál, fekete cipővel. Majd mikorra már felráncigáltam magamra, kisminkeltem magamat.

Pontban 8:00 volt. Egy halk kopogás hallatszott az ajtón. – Louisék itthon vannak, és még mindig nem szeretik Justint -   Kiosontam a szobám ajtaján, majd ajtót nyitottam neki.

Arcán látszódott, hogy megdöbbent.

-          Meseszép vagy. – mosolyogott. – De jobb ha átöltözöl. Nem szeretném senkinek beverni az arcát.

-          Tessék? – csodálkoztam.

-          Nem szeretném ha megbámulnának. Most csak rád szeretnék figyelni, és nem azokra akik megnézik a melledet.

-          Most öltözzek át?

-          Inkább csak vegyél fel egy kardigánt. – mosolyogott.

Az út halkan telt. Nem szerettem volna zavarni a vezetésben ezért inkább csendben maradtam.

-          Megjöttünk. – állította le a motort.

Kiszállt a kocsiból, megkerülte de folyamatosan tartotta velem a szemkontaktus, s kinyitotta az ajtót. Egy pizzázóba jöttünk. Az orromat egyből megcsapta az olasz főszerek illata.

Justin egészen egy kis boxig vezetett, majd helyet foglaltunk.  Nem tudom, hogy Justinnak feltűnt-e de a pincérnő egész végig őt nézte. Rázta a haját, egészen véletlenül hozzá nyúlt.

-          Justin téged nem zavar, hogy a kis vörös pincérnő a szemével felfal? – suttogtam.

-          Engem nem érdekelnek, most veled vagyok. – tette rá a kezét az enyémre.

Mosolyra húzódott a szám.

Egészen eddig nem vettem észre, hogy egy csapat fiatal minket néz és nevetnek. De Justin észrevette, mert láthatólag nagyon idegesítette a dolog.

-          Ne foglalkozz velük. – szólalt meg amikor észrevette, hogy a tömeget bámulom.

-          De miért nevetnek?

-          Azért mert… eddig egy lányt sem kellet elvinnem  szex előtt sehová.

-          De én nem fogok lefeküdni veled! – csattantam fel.

-          Tudom de ők nem. – mutatott a fejével az irányukba.

-          Hányingerem van, menjünk innen! – álltam fel.

Justinba karoltam, majd elindultunk az ajtó felé.

-          Hé kislány! Tetszenek az ikreid. – stírolta a melleimet az egyik pasi.

-          Mit mondtál? – engedett el Justin.

-          Akarsz valamit Bieber? – állt fel a pasi.

Justin nem tétovázott. Oda ment és bevert neki egy jobbegyenest. Az ellenfelei kicsit megszédült az ütéstől de egyéb baja nem lett, amíg egy pontosan ugyanolyan ütést nem adott neki. Ekkor már az orra vére is megeredt. A pasi vissza akart ütni, de kitért előle, majd megragadta a hátán a pólót és a térdével ütötte meg a fejét. Ekkorra elengedte, az elernyedt teste a földre zuhant.